Most hosszan leírhatnám, hogy az angol stílusú gyep egy zöld ökológaiai sivatag és a gyepek fenntartása hihetetlen enegria igénnyel bír.. de nem teszem. Inkább egy idézettel kezdeném a bejegyzést ami a gyep történelmét mutatja be:
Ami igaz a nagy társadalmi átalakulásokra, az igaz a mindennapi élet mikroszintjére is. Egy fiatal pár, amikor új otthont építtet magának, megkérheti a mérnököt, hogy tervezzen pázsitot az előkertbe. Hogy miért? „Mert a pázsit szép” – válaszolhatja erre az ifjú pár.
De miért gondolják így? Ennek is története van. A kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek nem ültettek füvet a barlangjuk elé. Nem fogadta zöld gyep az athéni Akropolisz, a római Capitolium, a jeruzsálemi zsidó templom vagy a pekingi Tiltott Város látogatóit sem. Az ötlet, hogy magán- és középületek bejárata elé pázsitot ültessenek, a francia és angol arisztokraták kastélyaiban született meg a késő középkorban. Aztán az újkor hajnalán ez a szokás gyökeret vert, és az előkelőség védjegyévé vált.A gondozott pázsit földterületet igényelt, és sok munkát, különösen a fűnyírógépek és az automata locsolóberendezések ideje előtt. Cserébe viszont semmilyen hasznot nem hozott. Még állatokat sem lehetett legeltetni rajta, hiszen tövig lerágták és összetaposták volna. Ezért aztán a kastély bejárata előtti csinos zöld gyep olyan státuszszimbólum lett, amelyet senki sem tudott hamisítani. Ezt üzente büszkén az arra járónak:
„Olyan gazdag és hatalmas vagyok, annyi földem és jobbágyom van, hogy még ezt a különcködést is megengedhetem magamnak!”
Minél nagyobb és szebb volt a pázsit, annál erősebb a dinasztia. Ha egy hercegnél látogatóban járva azt láttuk, hogy rossz állapotban van a gyep, tudhattuk, hogy a hercegnek gondjai vannak.A nagy becsben tartott pázsit gyakran volt fontos ünnepségek és társasági események színhelye, máskor azonban tiltott területnek számított. A mai napig számtalan palota és kormányzati épület előtt, rengeteg közterületen látható a „Fűre lépni tilos!” tábla. Régi oxfordi kollégiumomban az egész belső udvart pázsit fedte, amelyre az évnek csupán egyetlen napján léphettünk vagy ülhettünk rá. Bármely más napon jaj volt annak a diáknak, akinek a lába meggyalázta a szent füvet.
A királyi paloták és hercegi kastélyok a gyepet a hatalom jelképévé tették. Amikor az újkorban a királyokat megbuktatták, és a hercegeket lefejezték, az új elnökök és miniszterelnökök megtartották a fűtakarókat. A parlamentek, legfelsőbb bíróságok, elnöki rezidenciák és más középületek egyre inkább takaros zöld pázsitok révén nyilvánították ki a hatalmukat. Az emberek évezredeken át szinte minden elképzelhető talajon játszottak, a jégtől a sivatag homokjáig. Az utóbbi két évszázadban azonban az igazán fontos játékokat – például a futballt és a teniszt – pázsiton játszották. Már persze az, akinek volt rá pénze. Rio de Janeiro szegénynegyedeiben a brazil labdarúgás eljövendő nemzedéke homokban és koszban rugdossa saját kezűleg eszkábált labdáit. A gazdag kertvárosokban azonban gondosan ápolt pázsitokon szórakoznak a tehetősek gyerekei.
Az emberek ezért elkezdték a pázsitot a politikai hatalommal, a társadalmi státusszal és a vagyonnal azonosítani. Nem csoda, hogy a 19. században felemelkedő polgárság is magáévá tette a gondolatot. Először csak bankárok, ügyvédek és iparmágnások engedhettek meg maguknak effajta luxust a házuk körül. Miután azonban az ipari forradalom kiszélesítette a középosztályt, majd kitalálták a fűnyírót és az automata locsolót, családok millióinak lehetett saját pázsitja. Az amerikai kertvárosokban a kifogástalan gyep a gazdagok kiváltságából a középosztály szükségletévé vált.Ezzel megszületett a kertvárosi liturgia új rítusa. A vasárnapi istentisztelet után a templomból hazatérve sokan áhítattal lenyírták a füvet.Az utcán sétálva minden család vagyonát és pozícióját könnyedén fel lehetett becsülni a pázsit kiterjedése és minősége alapján. Nem volt biztosabb jele annak, hogy Joneséknál valami baj van, mint az elhanyagolt gyep az előkertben.
Manapság a fű a kukorica és a búza után a harmadik legtöbbet termesztett növény az Egyesült Államokban, és a rá épülő ipar (növények, trágya, fűnyírók, locsolók, kertészek) milliárdos forgalmat bonyolít évente.A pázsit nem maradt meg európai vagy amerikai őrületnek. Még azok is, akik sosem jártak a Loire völgyében, látják, ahogy az amerikai elnök beszédet tart a Fehér Ház gyepén, fontos futballmérkőzéseket játszanak le zöld stadionokban, vagy Homer és Bart Simpson azon civakodik, ki a soros a fűnyírásban.
Az emberek az egész világon a hatalomra, a pénzre és a presztízsre asszociálnak a pázsitról. Ezért az messzire terjedt, és most még a muszlim világ szívét is meghódítani látszik. Katarban az Iszlám Művészet Múzeumát fenséges pázsit veszi körbe, amely sokkal inkább XIV. Lajos Versailles-át idézi, mint Hárún ar-Rasíd Bagdadját. Egy amerikai cég tervezte és telepítette, és a több mint 100 ezer négyzetméternyi fű – az Arab-félsziget sivatagainak közepén – iszonyatos mennyiségű ivóvíz árán marad csak szép zöld. Közben Doha és Dubai kertvárosaiban középosztálybeli családok pöffeszkednek a saját pázsitjaikon. Ha nem lennének a fehér kaftánok és fekete hidzsábok, azt hihetnénk, nem is a Közel-Keleten, hanem az amerikai Közép-Nyugaton járunk.
Most, hogy elolvasták a pázsit rövid történetét, álomházuk megtervezésénél majd talán kétszer is meggondolják, legyen-e fű az előkertben. Persze ha szeretnének, csak tessék. De ha úgy akarják, le is rázhatják az európai hercegek, kapitalista mogulok és a Simpson család által önökre hagyományozott terhet, és megpróbálkozhatnak egy japán sziklakerttel vagy valami egészen új dologgal.Ezért jó történelmet tanulni: nem azért, mert a segítségével meg tudjuk jósolni a jövőt, hanem azért, mert megszabadulhatunk a múlttól, és alternatív jövőket képzelhetünk el.Ez persze nem teljes szabadság – mert teljesen nem kerülhetjük el, hogy a múlt alakítson bennünket –, de egy kis szabadság is jobb a semminél. Részlet Yuval Noah Harari: Homo Deus c. könyvéből
Oké, a gyep nem a legjobb… de mi legyen helyette?
Az elsők legyenek azok amik hasonlítanak a gyepre.
Az utóbbi években számos új, alternatív „gyep-pótló” megoldás jelent meg, köztük olyan speciális fűfélék vagy magkeverékek, amelyek alacsony gondozási igényűek, szárazságtűrők, és ökológiailag sokkal kedvezőbbek, mint a klasszikus angolperjés gyep.
Egy alternatív gyepre való áttéréssel növeljük a táj biodiverzitását , és csökkentjük a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek iránti igényt, ami több vadon élő állatot, például madarakat és pillangókat eredményez.
Zoysia tenuifolia („Szőnyegfű” vagy „Koreai pázsit”)
Sűrű, párnás, hullámos felületű fű. Nagyon dekoratív! Rendkívül szárazságtűrő és alacsony karbantartású. Lassú növekedés – ritkán kell nyírni.Taposást mérsékelten tűri Fényigény: Napos vagy félárnyékos helyre való Jó vízelvezetésű, lehetőleg homokos vagy laza szerkezetű alajt kedveli
Hátrányok: Lassú terjedés (gyakran palántázni kell, nem magról vetik).Hűvösebb klímán (mint pl. Magyarország nagy részén) telente visszahúzódhat vagy sárgul
Kevert fűmagkeverékek „Öko gyephez” vagy „Vadgyephez”
Egyre több kertészet kínál speciális magkeverékeket, amelyek nincs- vagy minimális nyírást, kevesebb öntözést és beporzóbarát virágokat tartalmaznak.
Típusok:
Méhlegelő mix: alacsony termetű virágos növények + fűfélék keveréke
Ökológiai rétgyep: többéves virágos és fűfélék, nyírás nélkül
Alacsony növésű taposható keverékek: például fehér here + törpe fűfélék
Ajánlott termékek (magkeverék nevek):
„Flowering Lawn” vagy „Biodiversity Lawn” (pl. Rieger-Hofmann, Saatgut Dillmann)
„Eco-Lawn” – angol nyelvterületen népszerű, többféle fű- és hereféle
Talaj/fény: sokféle változat van – válassz helyi adottságokhoz illőt!
Fehér here gyep (Trifolium repens ‘Pirouette’ vagy hasonlók)
Gyorsan terjedő, alacsony növésű, örökzöld (még télen is zöld).Öntözés- és tápanyagigénye kicsi. Nitrogénmegkötő, javítja a talajt. Virágzik, méheket vonz – ha ez zavaró, ritkábban nyírható
Hátrány: csúszós lehet, nem bírja az extrém taposást (pl. focipályákra nem jó)
Dikhondra (Dichondra repens)
Szép, pénzérmeszerű levelek, sűrű, talajon kúszó növény Nagyon alacsony, gyephez hasonló látvány Melegkedvelő, Magyarországon inkább félörökzöld.Fény: Napos vagy félárnyékos hely.Taposást mérsékelten viseli el
Jó opció kis forgalmú kertrészekre
Mohás vagy árnyéki keverékek
Árnyékos helyeken nagyon jók lehetnek a mohás keverékek, melyek részben természetes mohákból és részben alacsony, árnyéktűrő fűfélékből vagy talajtakarókból állnak.
Pl. Sagina subulata (ír moha) – gyönyörű, dús, mohaszerű párna
Talajtakaró növények
Napfénykedvelő talajtakarók
Kúszó kakukkfű (Thymus serpyllum)
Aromás, apró levelű, virágzáskor méheket vonz. Jó vízelvezetésű, soványabb talajt gényel és jól tűri a taposást.
Kaukázusi varjúháj (Sedum spurium)
Alacsony, szukkulens, rózsaszín virágú. Sovány, homokos talajt igényel, szárazságtűrő
Párnás lángvirág (Phlox subulata)
(angolul: creeping phlox, magyarul: szúrós vagy árlevelű lángvirág)
Nagyon tömött, virágpárnát képez, rózsaszín, lila, fehér vagy kék virágokkal. Tavasszal (április–május) virágzik, elképesztően töményen. Sziklakertbe, támfalra tökéletes választás
Árnyéktűrő talajtakarók
Tarka salamonpecsét (Polygonatum odoratum ‘Variegatum’)
Dekoratív, fehér szélű levelek. Árnyékos, hűvös, nedves talajt igényel és lassan terjed.
Meténg (Vinca minor)
Örökzöld, kék virágú. Átlagos kerti talaj, árnyékos helyet szeret.
Japán kövérke (Pachysandra terminalis)
Rizómás terjedésű örökzöld (kb. 30 cm magas )
Gyöngyikés gyepliliom (Liriope muscari)
Ősszel virágzó gyökérgumós és gyorsan terjed.
Indás infű (Ajuga reptans)
Indákkal terjed, levele sötét és virága lila. Nagyon gyorsan terjed (legalábbis nálam )
Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia)
Szereti a nedves talajt és nagyon szép sárgás színe van.
Kisebb termetű díszfüvek
Kék csenkesz (Festuca glauca)
Szárazabb, homokos talajt igényel. Olyan mint egy cukki kék puffancs
Japán díszfű (Hakonechloa macra)
Jó vízáteresztő, humuszos talajt igényel
Sás (Carex)
Több fajta is van, általában kisebb méretűek és a vízigényük magasabb
Kavicsos kert
A kavicsos kert (más néven sziklakert, szárazkert vagy gravel garden) egyre népszerűbb, főleg klímastresszes területeken, mert alacsony fenntartási igényű, és megfelelő növényválasztással ökológiailag is hasznos lehet. Ugyanakkor nem való mindenhova.
A kavics csökkenti a párolgást, így a talaj tovább megőrzi a nedvességet. Kiváló megoldás olyan helyekre, ahol kevés csapadék van vagy öntözés nehezen megoldható.
Ha jól van kialakítva (geotextília, megfelelő növények), akkor kevésbé gyomosodik és nincs szükség nyírásra vagy gyakori gondozásra. Különösen ideális időhiányos vagy természetközeli kertekbe.
Kifejezetten méhbarát és lepkecsalogató lehet, ha például levendulát, kakukkfüvet, zsályát, díszhagymákat vagy varjúhájakat ültetsz. Egy jól megtervezett kavicsos kert beporzóknak menedéket és nektárt biztosít.
Hátránya, hogy gyorsan felmelegszik A kavics felerősíti a hőséget a nap sugárzását visszaveri, így melegszik a környezet. Nem ideális déli fekvésű, forró mikroklímákba emberi tartózkodás céljára.
Egyes növények nem viselik jól a túlmelegedést vagy gyökérkiszáradást.
Szintén hátrány, hogy gyomosodás – ha nincs jól előkészítve
Kiemelkedő fontosságú a geotextília használata, különben hamar átnő a gyom. A széllel és madarakkal behordott magok a kavics közé hullva megtelepedhetnek. 2–3 évente karbantartást igényel (pl. gyomlálás, kavics pótlása).
A kavics nem bomlik le, tehát nem ad szerves anyagot a talajnak..Talajélet szempontjából passzív – nem növeli a humuszt vagy mikrobiális aktivitást.
Faapríték vagy kéregmulcs
Természetes, gyomelnyomó, lebomlik, javítja a talajt. Hátránya, hogy folyamatosan pótolni kell mert bomlik. Nagyszerű talajjavító ellenben drága megoldás.
