A korallzátonyok a tengerek esőerdejei – nemcsak szépségük miatt lenyűgözők, hanem mert több ezer tengeri fajnak nyújtanak élőhelyet. Sajnos a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordul elő korallfehéredés, amikor a víz hőmérsékletének emelkedése hatására a korallok „kiköpik” az együtt élő algákat, és ezzel elveszítik színüket és életfunkcióik jelentős részét is. A legtöbb esetben ez a pusztulásukat jelenti.
💔 2023-ban a Karib-tenger történetének legsúlyosabb hőhullámát élte át, a vízhőmérséklet 1–3 °C-kal haladta meg az átlagot – a zátonyok 60–100%-a kifehéredett.
De most végre egy igazán jó hír is érkezett: a laboratóriumban tenyésztett és visszatelepített korallok sokkal jobban átvészelték ezt a szélsőséges időszakot, mint vadon élő társaik.
„Elég lesújtó, amikor [kinézel] a zátonyokra, amelyeken már sok-sok éve dolgozol, és látod, hogy a korallok szenvednek” – mondta Valérie Chamberland, a miami székhelyű
SECORE International természetvédelmi szervezet korallzátony-ökológusa a Mongabaynek. „De nagyon biztató volt látni, hogy az összes fiatal [korall]utánpótlásunk elég jól van.”
Tudományos áttörés – korallok, amik túlélnek
A SECORE International által vezetett programban hat különböző korallfajt tenyésztettek mesterséges körülmények között, majd visszatelepítették őket öt karibi országban. A cél az volt, hogy ellenállóbb, genetikailag változatos egyedeket hozzanak létre – és úgy tűnik, ez sikerült is. Ezek a korallok nem fehéredtek ki tömegesen, megőrizték egészségüket és színüket, még a szélsőséges hőhullám során is.
Ez az első tudományosan is igazolt eset, amikor a mesterségesen szaporított korallok bizonyítottan ellenállóbbnak bizonyultak a hőstresszel szemben, mint a természetes vagy más módon szaporított példányok.
Miért fontos ez?
A világ korallzátonyainak nagy része veszélyben van. A felmelegedő óceán, a savasodás, a szennyezés és az élőhelyek pusztulása drámai hatással van ezekre a rendszerekre – és ez nemcsak a tengeri élővilágot érinti, hanem az embereket is: élelemforrások, partvédelem és megélhetés forog kockán.
Ez a kutatás viszont megmutatja, hogy a tudomány és az emberi gondoskodás képes aktívan hozzájárulni az ökoszisztémák megmentéséhez. A laboratóriumban nevelt korallok nem csupán „szimbolikus” telepítések – valós, működő védelmi megoldást jelenthetnek.
Mit tehetünk mi?
Bár a korallzátonyok messzinek tűnnek, a klímaváltozás közös ügy. A saját hétköznapi döntéseink – kevesebb műanyag, tudatos energiahasználat, természetbarát választások – mind hatással vannak a tengerek jövőjére is. És az, hogy erről a hírről beszélünk, megosztjuk, terjesztjük, már önmagában segíthet tudatosítani, hogy van remény.
Miller, MW, Mendoza Quiroz, S., Lachs, L., Banaszak, AT, Chamberland, VF, Guest, JR, … Petersen, D. (2024). Az asszisztált szexuális korallzátonyok magas hőtűrő képességet mutatnak a 2023-as karibi tömeges korallfehéredési eseménnyel szemben. PLOS ONE , 19 (9), e0309719. doi: 10.1371/journal.pone.0309719
Mellin, C., Brown, S., Cantin, N., Klein-Salas, E., Mouillot, D., Heron, SF és Fordham, DA (2024). A jövőbeli korallfehéredés kumulatív kockázata a világ korallzátonyaira nézve. Science Advances , 10 (26). doi: 10.1126/sciadv.adn9660
