Sajnálatos módon itthon és globálisan terjed a műfű trend. Bevonjuk vele a sportpályákat, az otthoni kis kertet és az óvoda udvarokat is. De lehet helytelen ez a trend? Lehet az, hogy energiát spórolunk a fűnyírással és a gyomlálással több kárt okozunk?
Lassú lemoblás
A műfű lebomlása rendkívül lassú folyamat, és fontos környezeti következményei vannak.
Átlagosan a műfű több száz év alatt bomlik le, (műfüvet általában polietilénből (PE), polipropilénből (PP) vagy nylonból készítik. Ezek a műanyagok rendkívül ellenállók a környezet hatásaival szemben)
Természetes környezetben 500–1000 év is lehet, mire mikroműanyagra esnek szét.
Komposztálni nem lehet, mert egyáltalán nem biológiailag lebomló. A lebomlás során mikro- és nanoműanyagok szabadulnak fel, amelyek a talajba és vízbe kerülhetnek. Ha hulladékégetőbe kerül, részben energiát nyerhetnek ki belőle, de az égetés során CO₂ és más szennyező anyag is keletkezik.
Újrahasznosítás technikailag lehetséges, de költséges és bonyolult (a műfű több rétegből, töltőanyagból, ragasztóból áll). Emiatt a legtöbb országban jellemzően lerakókban végzi, ahol gyakorlatilag nem bomlik le.

Mikroműanyag szennyezés
Sokat lehet mostanában olvasni a mikroműanyagok szennyező mivoltáról.. nem véletlenül.
Belélegezhető (pl. száraz, kopott műfüvön focizáskor), így a légutakba kerülhet. Lenyelhető pl kisebb gyerekeknél kockázat, akik a kezükre tapadt porszemcséket a szájukba vehetik.
Felszívódhat a testünkben kutatások találtak mikroműanyag részecskéket emberi vérmintákban, sőt placentában is. Gyulladást, oxidatív stresszt okozhat – laborvizsgálatok szerint sejtszinten irritáló lehet.
Vegyi anyagokat hordozhat – a műanyagokban lágyítók, nehézfém-maradványok lehetnek, amelyek a szervezetbe juthatnak.
Nem létezik teljesen mikroműanyag-mentes műfű, mert az alapanyaga (polietilén, polipropilén, nylon) mindig műanyag, ami mechanikai igénybevétel (járás, söprés, UV-sugárzás, hőmérséklet-ingadozás) hatására idővel apró részecskékre kezd bomlani.
Kisebb kockázatú változatok léteznek tömörebb szálkialakítású vagy UV-álló adalékkal gyártott műfüvek, amelyek lassabban morzsolódnak. Bizonyos prémium műfüvek homok-infill vagy gumi granulátum nélkül készülnek, ezek kevesebb plusz szóródó töltőanyagot bocsátanak ki.
Azonban a szálak mikrosérülései és a kopás még így is termelnek mikroműanyagot, csak kisebb mértékben.
Ha valóban nulla mikroműanyag a cél, egyedül a természetes (élő) talajtakaró a megoldás.
Felmelegedés
A műfű hőmérséklete sok tényezőtől függ (szín, anyag, napsütés időtartama, szellőzés), de kutatások és mérések szerint: Erős napsütésben, 30–35 °C-os levegőnél a műfű felszíne elérheti a 60–80 °C-ot.
Ez olyan forró lehet, hogy percek alatt égési sérülést okoz mezítláb vagy állat tappancsán.
Fekete vagy sötét színű töltőanyag (pl. gumigranulátum) esetén még magasabb hőmérséklet is mérhető, akár 90 °C felett is.
Például egy amerikai kutatás (University of Nevada, Las Vegas) összehasonlította a természetes gyepet és a műfüvet: A természetes fű 33 °C körül maradt. A műfű ugyanazon napon 69 °C-ra hevült.
Vannak-e olyan fajták, amelyek kevésbé forrósodnak?
Igen, de teljesen „nem melegedő” műfű nincs. Vannak viszont fejlesztett változatok:
Hőreflektív technológiájú műfű – Egyes prémium gyártók (pl. Cool Yarn, HeatBlock) speciális adalékokat kevernek a műanyag szálakba, amelyek a napsugárzás egy részét visszaverik. Ezek akár 10–20 °C-kal hűvösebbek lehetnek a hagyományos műfüveknél. (ez is 40-50C fokot jelent)
Világosabb színű műfű – A világoszöld vagy bézses árnyalatok kevésbé szívják el a hőt. De így is elérhetik a 50–60 °C-ot.
Permetezés, locsolás
Napi locsolással időlegesen visszahűthető (de pár perc alatt újra felforrósodik).

Hatása a természetre
A műfű ökológiai hatásai sokkal nagyobbak, mint elsőre tűnik. (a hosszú lebomlás és a mikroműanyag szennyezésen túl)
A műfű egy lég- és vízzáró réteget képez a talaj felszínén. Alatta a talaj nem kap közvetlen csapadékot, csak a perforációkon szivárog át valamennyi víz, nem tud megfelelően „lélegezni”, ezért oxigénhiány alakul ki, idővel tömörödik, életközössége (gombák, baktériumok, rovarok) fokozatosan visszahúzódik.
talajmikroorganizmusok és talajlakó élőlények száma radikálisan lecsökken.
Ez a folyamat visszafordítható, ha a műfüvet eltávolítják, de éveket vehet igénybe, amíg a talaj regenerálódik.
A természetes gyep és vadvirágos felületek táplálékot és élőhelyet nyújtanak rovaroknak (méhek, pillangók), vonzzák a madarakat, sünöket, békákat.
Ezzel szemben a műfű.. nincs nektár, nincs pollen, így nem táplál senkit, nem biztosít búvóhelyet, forró felszíne miatt kifejezetten ellenséges környezet sok állat számára. Különösen városi környezetben, ahol eleve kevés zöld folt van, ez a hatás súlyos. A kert ökológiai értéke gyakorlatilag megszűnik.
A műfű sokkal jobban felmelegszik, mint a természetes növényzet: A hőt visszasugározza a környezetbe, ezzel emeli a mikroklíma hőmérsékletét, különösen nyári kánikulában. Ez káros a környezetre és a kertben élő állatokra is.
Hol lehet reális kompromisszum a műfű?
Balkonokon, loggiákon
Itt nincs talajélet alatta, tehát nem okoz biológiai pusztítást. Egy kis esztétikai zöldhatás is ad, ami sok városi embernek fontos. Könnyen felszedhető és tisztítható. Figyelj arra, hogy ne fektesd le közvetlenül a vízelvezető rácsra, legyen alatta geotextil vagy drénréteg. Forró nyári napon itt is nagyon fel tud hevülni, mezítláb legyen óvatos mindenki.
Alternatívák:
Nagyméretű kültéri szőnyeg (textil, kókuszrost). Balkonládák sok növénnyel, hogy zöld hatást keltsenek.
Tetőkertek
Ha nincs lehetőség valódi zöldtető telepítésére, és a burkolatot szeretnéd lágyítani vizuálisan. Könnyű súlyú megoldás lehet, ha a teherbírás korlátozott. Azt fontos tudni, hogy még jobban melegszik, mint földön. A csapadékvíz-elvezetésnek precízen meg kell oldódnia, nehogy beázzon a tető. Ökológiai szempontból nem pótolja a zöldtető biodiverzitását.
Alternatívák:
Extenzív zöldtető (varjúháj, kövirózsa), ezek minimális gondozással élnek. Kavicságy növénytartókkal kombinálva.
Medence körül
Praktikus, mert puhább, mint a kő, csökkenti a csúszásveszélyt, és vízáteresztő.
Nem sárfüggő, nem kopik ki a fű a vizes forgalomtól. Nem árt figyelembe venni, hogy nagyon forró lesz a napon! Akár 70–80 °C is lehet, ami égési sérüléshez vezethet. Ha klóros vagy sós víz fröccsen rá, az gyorsítja a kopást. Itt sincs semmilyen élőhelyi haszon.
Alternatívák:
Csúszásmentes kültéri járólap vagy faburkolat. Hővisszaverő világos térkő.
Milyen alternatíváink vannak?
Erről több cikkem is van: Talajtakarók gyep helyett , Kavicsos szárazkertek/ sziklakertek készítése , Növények a jövő kertjeihez – Szárazságtűrő ötletek
