A klímavédelemmel kapcsolatban rengeteg szakszó és adat kering, ami könnyen zavaró lehet. Sokan használják egymás szinonimájaként a globális felmelegedést és a klímaváltozást, pedig nem teljesen ugyanazt jelentik – és ez a különbség fontos. Ebben a cikkben tisztázzuk a leggyakoribb fogalmakat, és azt is, miért érezzük egyre inkább a bőrünkön a változásokat.
Mi az a globális felmelegedés?
A globális felmelegedés a Föld felszíni hőmérsékletének hosszú távú emelkedését jelenti, különösen az ipari forradalom (kb. 1850) óta. Ez az emelkedés döntően az emberi tevékenység miatt következik be, különösen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) égetése során felszabaduló szén-dioxid (CO₂) miatt.
Az iparosodás kezdete óta a Föld átlaghőmérséklete több mint 1,1 °C-kal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de globális átlagban már ez is óriási hatással van az ökoszisztémákra, tengerekre, jégsapkákra és időjárási mintázatokra.
Mi az az üvegházhatás – és miért fontos?
A Föld légkörének természetes tulajdonsága, hogy bizonyos gázok (pl. vízgőz, CO₂, metán) visszatartják a hőt, és így melegen tartják a bolygót – ezt nevezzük üvegházhatásnak. Ez önmagában életfeltétel, hiszen nélküle a Föld kb. –18 °C-os lenne.
A probléma az, hogy az ember megnövelte ezeknek a gázoknak a mennyiségét, így több hő marad bent, mint kellene.
És mi a klímaváltozás?
A klímaváltozás egy tágabb fogalom, amely magában foglal minden olyan hosszú távú változást, ami az éghajlati rendszerben történik – nemcsak a hőmérséklet emelkedését.
A klímaváltozás jelei:
- Szélsőséges időjárás gyakoribbá válása (árvizek, hőhullámok, aszályok)
- Az évszakok eltolódása
- Tengerszint-emelkedés
- Az ökoszisztémák és élőlények élőhelyének megváltozása
- A jégtakarók olvadása és az óceáni áramlatok módosulása
A globális felmelegedés tehát a klímaváltozás egyik oka és része – de a klímaváltozás ennél sokkal komplexebb jelenség.
1856-ban az amerikai fizikus, Eunice Foote volt az első, aki kimutatta, hogy a szén-dioxid hogyan nyeli el a napsugárzást. Az ő felvetése, miszerint „egy ilyen gáz légköre magas hőmérsékletet okozna a Földünkön”, ma már a tudósok körében általánosan elfogadott nézet a globális felmelegedés, a ma üvegházhatásként ismert jelenség okairól1
Az ember szerepe
A tudományos konszenzus világos: a klímaváltozás jelenlegi sebessége és mértéke döntően emberi eredetű. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a 20. század közepe óta tapasztalt felmelegedés több mint 90%-ban az emberi kibocsátásoknak tudható be.
A legnagyobb kibocsátók:
- Energiatermelés (szén, olaj, gáz)
- Közlekedés
- Ipar és gyártás
- Mezőgazdaság (különösen a húsipar)
- Erdőirtás (amely csökkenti a CO₂-t elnyelő erdők számát)
Időjárás ≠ Klíma – de összefüggnek
Sokan mondják: „De hiszen most is esett a hó! Hol van itt a felmelegedés?”
Ez a félreértés abból adódik, hogy az időjárás napi, lokális jelenség, míg a klíma hosszú távú, globális trendeket jelent.
Egy-egy hideg tél nem cáfolja a globális felmelegedést – épp ellenkezőleg: a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a szélsőségek, akár hideg-, akár melegrekord formájában.
Összefoglalva:
- A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének növekedése.
- A klímaváltozás ennek és más tényezőknek a hatására bekövetkező időjárási és ökoszisztémabeli változásokat foglalja magában.
- A klímaváltozás fő oka az emberi tevékenység, különösen a fosszilis energiahordozók égetése.
- És az időjárás nem klíma, de egyre erősebben érezzük rajta a klímaváltozás következményeit.
- Foote, Eunice. „
A napsugarak hőjét befolyásoló körülmények .”
American Journal of Science and Arts 22 (1856), 382–383. ↩︎
