Akinek szobanövényei vannak, annak előbb vagy utóbb elkerülhetetlen, hogy a növények tápanyagellátására is figyelmet fordítson. A cserépben nevelt növények folyamatos tápanyag-utánpótlása szükséges, mivel az ültető közeg előbb-utóbb kimerül, és a növényeknek újabb tápanyagokra van szükségük a megfelelő növekedéshez.
A szobanövények számára legfontosabb tápanyagok a nitrogén, a foszfor és a kálium, melyeket az NPK rövidítéssel jelölnek a legtöbb műtrágyás palackon. Ezen kívül a növények szükségét érzik egyéb makrotápanyagoknak is, mint a kalcium (Ca), magnézium (Mg) és kén (S). Azon túl, hogy ezek a makrotápanyagok alapvetőek a növények fejlődéséhez, nagyon kis mennyiségben nyomelemekre, vagy mikrotápanyagokra is szükségük van, mint például a vas, bór, cink, réz, molibdén, klór, mangán, és esetleg kobalt, nikkel vagy szilícium.
NPK ARÁNY
Amikor műtrágya vásárlásán gondolkodik, észre fogja venni, hogy a legtöbb műtrágya három számmal rendelkezik. Az első szám mindig „nitrogén”, a második a „foszfor”, az utolsó szám pedig „kálium”. Ez kb annyit jelent, hogy 1kg tömegre milyen arányban vannak jelen ezek az anyagok az adott műtrágyában.
Nitrogén (N): A nitrogén alapvető fontosságú a növények számára, mivel elősegíti a zöld szövetek, például a levelek fejlődését. A nitrogén segít a fotoszintézisben, mivel a klorofill alkotóeleme. Ha túl kevés nitrogén van, a növények levelei sárgulni kezdenek, és a növekedésük lelassul.
Foszfor (P): A foszfor kulcsfontosságú a gyökérfejlődéshez és a virágzás elősegítéséhez. Továbbá fontos szerepet játszik az energiaátvitelben a növényekben, hiszen része az ATP-nek, amely a növényi sejtek energiaforrása. A foszforhiány hatására a növények gyenge gyökereket fejlesztenek, és gyengébb virágzást eredményezhet.
Kálium (K): A kálium segíti a növények vízfelvételét és vízfelhasználását, ezáltal erősíti a növények ellenálló képességét a szárazsággal és betegségekkel szemben. Ezen kívül a kálium szerepet játszik a szénhidrátok szintézisében is, ami segíti a növények általános vitalitását. A káliumhiány esetén a levelek szélein barna foltok jelenhetnek meg, és a növények hajlamosabbak a kórokozókkal szembeni fertőzésekre.
Tarka szobanövényeknél ajánlott külön Szilícium-dioxid kiegészítést adni a fehér részek elbarnulása ellen. A szilícium-dioxid részt vesz a sejtfal erősítésében, valamint az immunrendszer erősítésében. Védőgátat épít a csípő és szívó rovarok, valamint a gyökérrothadást okozó gombás betegségek ellen, barna levélvégek és barna foltok a leveleken, árulkodó sárga fényudvarral. Szélesebb szárakat is épít, amelyek jobban felszívják a vizet és a tápanyagokat, és megerősítik a gyenge szárakat.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő műtrágyát?
Általánosságban elmondható, hogy a nagy zöld tömeget növesztő növények nitrogén igénye ami magasabb a virágos növényeknek pedig foszforból kell több.
Rengeteg speciális szobanövény-műtrágya létezik, de nézze meg a címkéket. A különbség gyakran inkább a csomagolásban van, mint a tápanyagok mennyiségében vagy arányában.
A vízben oldódó porokat vagy folyékony koncentrátumokat általában hetente vagy kéthetente javasolt kijutatni növekedési időszakban míg a lassan oldódó műtrágyákat akár elég évente csak egyszer adni.
Szobanövényeknél a 10-10-10 Kiegyensúlyozott műtrágya általában a legtöbb növénynek megfelelő hisz ezek a levéldísz növények kiegyensúlyozott tápanyag felvétel mellett fejlődnek a legjobban. ( persze vannak kivételek mint a Calathea és Maranta ahol jobb a magasabb NP arány kisebb kálium bevitel mellett pl 10-10-5 arányban )
Szintén kiegyensúlyozot trágya a 20-20-20 de ez ugye magasabb koncentrációjú táp ez ideális a Philodendronoknak, Monsteráknak stb amik hatalmas zöld tömeget növesztenek. ( Alocasianál ajánlott a 20-20-10)
Nálam igazán bevált a 24-8-16 a Monsteráknál és Philóknál is.
Kaktuszoknak és pozsgásoknak általában nem kell adni műtrágyát de vannak speciálisan nekik készült tápok.
Hogyan kell helyesen műtrágyázni?
Mindenképpen a növény aktív növekedési időszakában kezdjük a trágyázást az zömmel április és akkor fejezzük be ha a növény közeledik a pihenő időszak felé (szemtember-október)
A csomagoláson van egy feltüntetett ajánlott mennyiség.. na ennek a felét használjuk :D. Sokkal egyszerűbb kezelni a hiányt mint a túl trágyázást.
Vannak tápszerek amiket higítani kell (porok és folyadékok). Ezeket az öntöző vízhez kell keverni vagy mint a broméliák esetében a levélre kell fújni.
Ezek mellett vannak a táp rudak, különféle granulátumok stb amiket leggyakrabban csak a növény tövéhez kell szórni.
Mit tegyünk ha túl sok műtrágyát használtunk?
Kezdjük azzal, hogy hogyan vegyük ezt észre.
Műtrágya kéreg a talaj felszínén – ez egy fehér tápanyag/só kicsapódás- Ha a talaj felszínén műtrágyakéreg van, óvatosan távolítsa el egy kanál segítségével
Levél szélének barnulása – Ez nagyon jellemző a fikuszokra főleg télen mikor kevés a fény és nem képesek a tápanyagot rendesen használni
Megbarnult vagy megfeketedett gyökerek – ez az égés egyik jele (a túlöntözésre hasonlít)
Levél hullás
Az alsó levelek sárgulása és hervadása
Távolítsa el a fonnyadt vagy égett leveleket. Ezt követően, szép, hosszan tartó öntözéssel mossuk ki a műtrágyát a talajból. Ha nagyon súlyos a túladagolás akkor teljes talajt is el lehet távolítani és lemosni a gyökereket.
