A vivárium, amelyet gyakran terráriumnak neveznek, egy bioaktív, zárt tartály növények és néha állatok számára. Lényegét tekintve egy üvegdobozban megörökített mini ökoszisztéma. Lehet párás dzsungel, száraz sivatag vagy túlvilági tündérkert. A viváriumok mókájának része a rajtuk keresztül kifejezhető kreativitás. Akár egy falat is lefedhetnek , vagy olyan kicsik, mint egy dugós palack.
Megfelelő gondozás esetén ezek az önfenntartó ökoszisztémák több évig fennmaradnak.
A terrárium egy beltéri kertészeti konténer, amely növényeket tárol. Általában üvegből készül, amely teljesen vagy részben zárt, hogy lehetővé tegye a hő és a fény bejutását, és korlátozza a nedvességet.
Néhány óra alatt felállíthat egy alap terráriumot nagyon kevés olcsó anyagból, köztük sokféle üvegtartályból, amelyekből gyönyörű edények készíthetők barkácsteráriumokhoz.
A terráriumok csodálatos és lenyűgöző ajándékokat is kínálnak bármilyen szintű házi kertészek számára, beleértve a kezdőket is.
Első lépésként
Válasszuk ki a palackot vagy terráriumot. Lehet ez egy aprócska befőttes üveg vagy picurka palack de akár csináltathatunk egy egész falat elfoglaló óriás épített terárriumot is. Szuper kis üvegek vannak pl az IKEA-ban de meglepően olcsó terráriumokat lehet kapni az állatkereskedésekben.
A kaktuszok és pozsgások számára készíthet teljesen nyitott edényt. A kaktuszok és a pozsgások nem tolerálják a magas páratartalmat.
Válasszuk ki a növényeket
Készíthetünk moha terráriumot vagy mocsarasat, tehetünk bele vízesést vagy sivatagot. A növények igényeihez kell szabnunk a talajt, páratartalmat, üveg méreteket.
Itt kell eldöntenünk, hogy egy teljesen zárt rendszert szeretnénk e vagy nyitotatt.
Zárt rendszerben a terráriumban lévő növények felszívják a vizet a talajból. A párolgás és kondenzáció folyamatán keresztül a víz egy állandó önfenntartó ciklusban visszakerül a talajba.
Nyitott rendszerben szükség lehet külön világításra, párásításra, esőztetésre és annak meggátolására, hogy atalajvíz elnyelje a növényeket és mocsárrá váljon.
Zárt kis üveges terárium készítése
Kiválasztjuk a tárolót. Kezdőknek inkább legyen nagyobb nyílás rajta amin befér a kezünk de be lehet szerezni hosszú ültetéshez való csipeszeket (igazából elég olcsók és nagyon masszívak, könnyű velük dolgozni)
Kis zárt üvegbe a legjobb miniatűr növényeket választani. Akvarisztikai vagy terrarisztikai boltok kínálata elég széles (nagyon szuper mohákat lehet kapni és a legktöbb akvakertészeti mocsári növény tolerlja a magas páratartalmat) Külön ajánlom a terrarisztikai kiállítások növény választékát (pl TErrapláza)
Vízelvezető réteg elkészítése
A terráriumi tartályban nincsenek vízelvezető lyukak, ezért vízelvezető réteget kell létrehoznia, hogy távol tartsa a vizet a növények gyökereitől. A vízelvezető réteg legyen legalább 2-5 cm. Egy magas, keskeny terráriumhoz mélyebb vízelvezető kőréteg szükséges, mint egy széles, sekély tartályhoz. Ez a réteg lehet kavics vagy agyaggolyó. Ezután egy nagy kanállal vagy simítóval adjon hozzá egy 1-2 cm-es réteg aktív szenet a kövek tetejére, hogy segítse a vízelvezetést és szabályozza a szagokat és erre a rétegre kerülhet egy réteg moha vagy geotextil ( ez gátolja meg a talaj bemosódását az agyag rétegbe.
Talaj
Ez után jöhet a föld. Nézz utána, hogy a választott floráriumi növények milyen földben érzik jól magukat.
Nagykanállal vagy kis simítóval enyhén nedves, steril virágföldet öntsünk a moha tetejére. Ne használjon virágföldkeveréket már bedolgozott műtrágyával; a terráriumi növényeknek nincs szükségük extra műtrágyára. Használhatunk aroid föld keveréket is az is ideális ebbe a közegbe.
Ügyeljen arra, hogy a talaj szintjét elég alacsonyan tartsa, hogy a növények elférjenek a tárolóedényben, és ne érintsék meg a zárt terrárium tetejét.
Növények előkészítése
Válasszon helyeket a magas és alacsony növények számára, valamint halmokat és mélyedéseket a talajban, hogy érdekes kontúrokat hozzon létre.
Ha egy növény gyökere nagyon kötött , tépje szét a gyökereket. (ha az egész cserepet befonják a gyökerek)
Egy kis olló segítségével vágjon le néhány hosszabb gyökeret. A gyökerek eltávolítása, az úgynevezett gyökérmetszés, lelassítja a növény növekedését, ami elengedhetetlen a terrárium határain belüli növények termesztéséhez.
Vágja le a megsárgult vagy sérült leveleket.
Rázza le a növényeken maradt felesleges talajt. Használjon hosszú kanalat vagy ujjaival készítsen lyukat. Helyezzen minden növényt a lyukba, és óvatosan simítsa le a talajt, hogy elkerülje a légzsákokat, és rögzítse minden növényt szilárdan a cserepes közegben.
Díszítés
Ezek lehetnek kövek, ágak, kis figurák vagy kristályok stb. Csak a képzeletünk szabhat határt.
Öntözés
Használjon szórófejes palackot vagy kis öntözőkannát rózsatartozékkal és öntözze meg, hogy a növények csak nedvesek legyenek, de ne legyenek átázva.
Távolítsa el a tartály üvegoldalára tapadt szennyeződéseket, és törölje le újságpapírral vagy papírtörlővel
Fenntartás
Fény: Helyezze a terráriumot szűrt fénybe, távol a közvetlen napfénytől. Ha nincs elég természetes szűrt napfény otthonában, használjon mesterséges világítást.
Nedvesség: Öntözés előtt tapintsuk meg a talajt, hogy lássuk, kiszáradt-e és szüksége van-e vízre. A részben és teljesen zárt terráriumok lényegesen tovább tartják a vizet, mint a legtöbb cserepes szobanövény.
Levegőkeringés: Ellenőrizze a zárt terráriumot, hogy nincs-e páralecsapódás. Vegye le a tetejét, amíg a páralecsapódás el nem tűnik. Ezenkívül vegye le a terrárium tetejét is, ha túl sok vizet adott hozzá.
Metszés: Távolítsa el a sárgult vagy sérült leveleket, és vágja le a növényeket kisebb méretre, ha túl nagyra nőnek a tartályhoz.
Problémák:
Nagyon sok utánnajárást igényel a kezdeti beállítás, hogy az ökoszisztéma egyensúlyban maradjon. Ezenkívül problémák léphetnek fel, például algák növekedése, penészgomba vagy szag, ha nem gondozzák megfelelően. Növénypusztulás is előfordulhat, ha túl sok vagy túl kevés fénynek vagy hőnek van kitéve.
Pozsgás/sivatagi nyitott kis terráriumok
Sivatagi, száraz floráriumok esetén válasszunk nyitott tartájt.
A növények ebbe a széles kategóriájába számos különféle formájú és méretű fajta tartozik, de mindegyik vastag, húsos szövettel rendelkezik, és jól tárolja a vizet. Kevés karbantartást igényelnek és dekoratívak, így tökéletesek terráriumba. A tárolóedény méretétől függően választhat egy növényt, vagy több kisebbet.
A talaj kialakítása ugyúgy történik mint a kis zárt rendszerek estében. Szükség van egy vízelvezető rétegre. Ezután adjon hozzá egy vékony szűrőt a szikla- vagy kavicsréteg tetejére. Ez lehet egy réteg moha, egy természetes kávészűrő vagy egy finom geotextil.
Ezután adjon hozzá talajréteget (pozsgás vagy kaktusz föld), hogy nagyszerű esélyt adjon növényeinek a fejlődésre. Ennek a rétegnek a mélysége ismét az edény méretétől függ, de vastagabbnak kell lennie, mint a kavicsréteg.
A beültetést előre tervezzük meg és a legnagyobb növényekkel kezdjük.
Locsolásnál használjunk spriccelő palackot. Csak akkor adjon hozzá több vizet, ha a talaj teljesen megszáradt. Figyelje meg, amint vizet ad hozzá, és álljon meg, amint azt látja, hogy lefolyik az alsó rétegre.
A pozsgásoknak és kaktuszoknak nagyobb fényigényét se felejtsük és tegyük az edényt egy fényesebb ablakba.
Forgassa gyakran a tartályt, hogy mindkét oldala egyenlő fényt kapjon. Távolítsa el az elhalt vagy haldokló leveleket , amint meglátja őket, hogy ne alakuljon ki penész vagy rothadás a terráriumban.
Nagy terráriumok létrehozás
A bioaktív terráriumok létrehozásáról már született cikk itt az oldalon és ott bővebben kifejtettük ezt a témát.
Nagyméretű terráriumok és vivariumok esetén főleg ha állatot is tartunk benne mindenképpen ajánlott takarító csapatot adni a rendszerhez. (igazából az ugróvillásokat minden méretű beállításba tudom ajánlani)
. A takarítócsapat jellemzően ízeltlábúakból (ugrovillások), rákfélékből (ászkák), százlábúakból és egyéb talajlebontó anyagokból áll.
Izopodák– az egyik leghasznosabb mikroorganizmusok. Sokan közülük nagyon hatékonyan bontják le a hulladékot, a szerves anyagokat, és biztosítják a bioaktív szubsztrátum táplálkozását és hosszú élettartamát. Ez a tevékenység fontos szerepet játszik az egészséges környezet fenntartásában a hulladék felhalmozódásának mérséklésével és a kellemetlen szagok elkerülésével.
Felvehetik a nehézfémeket, például a rezet, a cinket és az ólmot, majd testükben kristályosíthatják azokat. Emiatt ideális kísérleti alanyokká váltak a környezetszennyezés és a kapcsolódó környezeti kutatások során.
Ugróvillások – apró ízeltlábúak, amelyek sokféle célt szolgálnak, ha „bioaktív tartálytisztítóként” használják, segítik a salakanyag lebontását és feldolgozását, bomló növényi anyagokat, a penészgombát és a hulladékot bontanak. Az ugróvillások is remek kiegészítő táplálékforrás lehet az apró újszülött gyíkoknak, nyílméreg békáknak és más erdei talajon élő állatoknak.
Földigiliszták : Nagyobb terráriumokban a giliszták értékes támogatást nyújtanak a hulladéklebontásban és a talajjavításban. Ásásuk javítja a levegőztetést és a vízelvezetést, elősegítve az egészségesebb növények növekedését.
Százlábúak : törmelékevőként egyedülálló szerepet játszanak a lehullott levelek és a szerves törmelék lebontásában. Bár mértékkel előnyös, számuk szabályozása létfontosságú az ökoszisztéma egyensúlyának megzavarásának elkerülése érdekében.
Egyéb mikro lebontók– pl mikorrhiza gombák és baktérium keverékek. A neten lehet kapni por állagban gombaspórákat és folyákony baktérium keverékeket.
A levelek és a korhadó fa általában nem elegendőek a takarítók hosszú távú virágzásához. Ezenkívül extra fehérjére, kalciumra és egyéb tápanyagokra van szükségük a nagy (és ezért hatékony) populáció fenntartásához Lehet nekik adni ászka tápot és zöldég/gyümölcs maradványokat
