Az egyik kedvenc kerti levéldísz növényem, ezt bátran ki merem jelenteni. Hatalmas fényes leveleivel és fásodó szárával olyan érdekesen egzotikus a hatása.
A fatsia japonica (japán arália) helyzete elég érdekes, mert régen inkább szobanövényként ismerték, manapság viszont egyre többen ültetik ki a kertbe is. Nem, amit most kiraknak az nem egy új fajta…nincs külön „szobai” és „kerti”, ugyanarról a növényről van szó, a Fatsia japonica-ról.
Nálam jelenleg 2 Fatsia Japonica van, egy zöld és egy „spider web” variáció. Mind a kettő nagyszerűen viseli a kerti létet. Az egyik ami már 3 éves az 150-170 cm körül van míg a másik még picurka 40 cm-es példány. Én nem takarom őket télen (Budapest) de lehet van az országnak olyan része ahol ez szükséges.
JAPÁN ARÁLIA TALAJ IGÉNYE
LAKÁSBAN: Szobában a Fatsia japonica számára a legjobb talaj egy laza, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású virágföld. A cél az, hogy a gyökerek ne álljanak pangó vízben, de a föld azért tartson némi nedvességet is.
Általános virágföld alapnak: Olyan virágföldet válassz, ami pálmákhoz, zöld szobanövényekhez vagy ficushoz van keverve – ezek jól működnek fatsiánál is. Lazító anyagok hozzákeverve (fontos!) pl. Perlit vagy kókuszrost – javítja a szellőzést, megelőzi a túlöntözést.
KERTBEN: Nem kifejezetten savanyú talajt igényel (nem mint pl. az áfonya vagy rododendron), de enyhén savanyú kémhatású földet szeret (pH kb. 5,5–6,5). Ha a talaj vagy az öntözővíz túl lúgos, akkor lassul a növekedése, gyengül az általános állapota. Nehezebben veszi fel a vasat, magnéziumot, mangánt, stb. A levelek sárgulhatnak, főleg az erek között (klorózis).
Én az ültető gödörbe teszek Rhododendron földet és mivel nálunk nem éppen savanyú a talaj és a Budapesti víz kemény ezért savanyítanom kell rendszeresen.
Ahogy én csinálom:
Rhododendron tápoldat – enyhén savanyít, mikrotápanyagokat is ad (ezt havonta 1 xer is elég hisz virága nem nagyon van csak nő… fenyőknek vagy áfonyának való táp is jó)
Vas (pl. kelát formában) – ha klorózis jelei vannak, ez nagyon hatékony.
Citromsav – kiváló, ha csapvízzel kell locsolnod, segít lekötni a víz mésztartalmát. Pl. 1 liter vízhez kb. 1/4 teáskanálnyi citromsav → pH kb. 6 körül lesz.
FÉNYIGÉNYE
LAKÁSBAN: A Fatsia japonica lakásban is inkább félárnyékos vagy szórt fényű helyet szeret, és nem bírja a tűző napot, különösen déli vagy nyugati ablakban. Északi vagy Keleti ablak a legjobb szerintem neki.
KERTBEN: Kb reggel 10 ig bírja a közvetlen fényt. Ha kilógnak a levelei a ház mögül és mondjuk még 12 ig éri a nap akkor már megég. Északi fal mellé vagy fa alá ültetve teljesen jó neki. Ideális növény fenyők alá például.
ÖNTÖZÉS
LAKÁSBAN: Jobban bírja a kiszáradást mint a túl sok vizet, legjobb ha a talaj felső 2-3 cm ere koppra van száradva mielőtt kannát ragadunk. Viszont kedveli a magas páratartalmat főleg télen mikor szárazabb a levegő.
KERTBEN: A Fatsia japonica fiatal korában vízigényesebb, de idősebb, jól begyökeresedett példányként már rendkívül jól bírja a szárazságot, főleg kertben. Viszont a lombja párás levegőt sokkal jobban igényel, főleg ha nagy, ernyőszerű levelei vannak. Inkább tehát párásító locsolás kell az idősebb példányoknak (ami a magyar légköri aszályos iddőkben fontos) nem közvetlen gyökér locsolás.
HŐMÉRSÉKLET
LAKÁSBAN: Érzékenyebb a hőingadozásra, mint kertben!Ez azért van, mert a beltéri környezet zártabb, és ott a hőingadozás máshogy hat a növényre, főleg a hirtelen változások
Huzat: ha gyakran szellőztetsz télen, és hideg levegő csapja meg a növényt → levelek károsodhatnak.
Fűtőtest közelében: nappal 24–25°C, éjszaka 17–18°C → nagy kilengés, szárítja a levegőt, stresszeli a növényt.
Átlagos szobahőmérséklet jó neki, hosszú távon ne legyen 10°C alatt bent, és ne legyen mellette radiátor, kályha, vagy klíma kivezetője. Legjobban érzi magát 15–21°C között, de elviseli a 10–25°C-ot is.
KERTBEN: Szélvédett helyen nálam simán takarás nélkül is elviselte eddig a -10 C-t napokig sőt rövidebb ideig a -15C se zavarta. Az elemeknek kitettebb kertben lehet szükséges takarni a tövét.
Télen a levelei zöldek és mikor megfagynak olyan mintha összeesne de mikor fagy elmegy szinte mintha semmi se örtént volna és a levelek kirúgják magukat és észhez térnek.
SZAPORÍTÁS
A Fatsia japonica szaporítása nem bonyolult, de egy kicsit lassú folyamat lehet, főleg ha dugványozással próbálkozol (ez a legjobb módszer a kerti példányról szaporításhoz).
Fás vagy félfás dugványról (tavasszal vagy nyáron)
Lépések:
Vágj le egy 10–15 cm-es félfás hajtást: Ne virágzó részt, hanem egészséges, friss hajtást válassz. Legyen rajta 2–3 levél.
Távolítsd el az alsó leveleket, hogy ne legyenek a vízben/földben. (Opcionális, de hasznos): Mártás gyökereztető hormonba – pl. gyökereztető por vagy gél.
Ültesd laza, steril közegbe: Pl. perlites tőzeg, kókuszrostos virágföld vagy homok + perlit. Föld legyen nedves, de ne túl vizes.
Takard le átlátszó műanyag zacskóval vagy mini üvegházzal, hogy megtartsd a párát – de naponta szellőztesd, nehogy bepenészedjen.
Meleg, világos helyre tedd, de ne érje direkt napfény.
Gyökeresedés ideje: 3–6 hét. Finoman húzogatva érzed majd, ha elkezdett gyökeresedni.
GYAKORI PROBLÉMÁK
KERTBEN: kint a kertben a Fatsia japonica szinte gondozásmentes, főleg ha jól van elhelyezve. A vashiány és alsó levélhullás is normális viselkedés idősebb példányoknál. Viszont lakásban teljesen más környezet éri, és ott sajnos előjöhetnek olyan gondok, amiket kint sosem tapasztalnál.
LAKÁSBAN:
Kártevőia lakásban sajnos megjelenhetnek pl. Pajzstetű, Takácsatka, Levéltetű, Tripsz is károsíthatja.. ez nem a növény hibája a beltéri környezet túl száraz, meleg, vagy fényszegény.
Túlöntözés / pangó víz
Lakásban a föld lassabban szárad ki ha túl gyakran locsolod, gyökérrothadás indulhat meg. Fő tünet: levelek hirtelen lankadnak, sárgulnak, puha szár… gyakran félreértelmezik, és még több víz megy rá (amitől még rosszabb lesz).
Száraz levegő
Ez talán a legfőbb probléma lakásban (főleg télen).
Tünetek: Levélszélek száradása, barnulása. Új levelek torzulása. Növekedés lelassul
Kerti párás mikroklímához képest a lakás levegője túl száraz lehet (néha <30% páratartalom is van fűtés mellett!).
Fényhiány
Szobában sokkal gyengébb a fény → a növény nyúlhat, „csökött” új leveleket hoz. Nem feltétlenül halálos, de esztétikailag rontja az összképet. Alsó levelek hullása gyorsulhat emiatt is (nem csak kor vagy természetes ritkulás miatt).
Alsó levelek lehullása – természetes jelenség
Ez a fásodás része. A fatsia idővel „kis fatörzset” növeszt, főleg ha kevesebb fényt kap alulról (lakásban ez gyakori) Kicsit szárazabb a levegő vagy kevesebb a tápanyag
Ez teljesen normális csak akkor probléma, ha hirtelen sok levél hullik le egyszerre.
