Kert&otthon

Élet a diófa árnyékában

Kertészeti csoportokban gyakran felmerülő probléma a diófa. Mint egy mumus magasodik a kert fölés és régi tévhit, hogy „semmi se él meg alatta”. Sokan nem is mernek diófát telepíteni e miatt a kertjükbe.

A bűnös a juglon nevű anyag. Mi az a juglon? Elsősorban a fekete dió (Juglans nigra) tartalmaz sokat, de a közönséges dió (Juglans regia) is termel juglont, csak kisebb mennyiségben. A juglon (teljes nevén: 5-hidroxi-1,4-naftokinon) egy természetes, növények által termelt vegyület, amit a diófa (Juglans spp.) kiválaszt.

A juglon egy allelopatikus anyag, vagyis olyan vegyület, amelyet egy növény a környezetébe juttat, és az gátolja más növények csírázását, növekedését vagy életképességét.

A hatás mechanizmusa:

  • Gátolja a sejtlégzést és fotoszintézist más növényekben.
  • Zavarja a gyökérképződést és sejtosztódást.
  • Lassítja vagy megállítja a csírázást.
  • Klorózist (sárgulást) és elhalást okozhat fiatal hajtásokon.
  1. Soha ne komposztálj diólevelet vagy héjat!
  2. Távolítsd el a lehullott részeket rendszeresen.
  3. Emelt ágyásban, friss talajjal próbálkozz.
  4. Használj gyorsan bomló szerves anyagot, ami segíti a juglon lebomlását.

Szerencsére vannak ún. juglon-toleráns növények.

Néhány növény ami megfelelő lehet (a teljesség igénye nélkül)

Ezek a növények jól viselik a juglon jelenlétét és az árnyékot:

  1. Árnyékliliom (Hosta spp.)
    – Árnyéktűrő, szép levéldísz
    – Vízigényesebb, de vastagabb mulccsal segíthető
  2. Télizöld meténg (Vinca minor)
    – Talajtakaró, örökzöld, jól bírja a szárazságot
  3. Nőszirom (Iris germanica)
    – Napot is szeret, de tűri a diót; évelő ágyás szegélynek is jó
  4. Páfrányok (pl. Dryopteris filix-mas – erdei pajzsika)
    – Remekül alkalmazkodnak az árnyékos, savanyúbb talajhoz
  5. Tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
    – Árnyékban is jól virágzik, díszes levelekkel
  6. Kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla)
    – Télálló, kék virágú, szép lombú évelő

Ezek a bokrok jól tolerálják a juglont, és viszonylag árnyéktűrők:

  1. Bodza (Sambucus nigra)
    – Őshonos, juglon-tűrő, virága és termése is hasznos
  2. Som (Cornus mas vagy Cornus alba)
    – Árnyéktűrő, talajban nem válogat, szép őszi lomb
  3. Japán babérsom (Aucuba japonica)
    – Árnyéktűrő, fényes levelű díszcserje (védett helyre)
  4. Hóbogyó (Symphoricarpos albus)
    – Strapabíró, szárazságtűrő, fehér bogyói miatt érdekes
  5. Mogyoró (Corylus avellana)
    – Rokon növény, jól tűri a dió közelségét is
  6. Tiszafa (Taxus baccata)
    – Árnyéktűrő örökzöld, jól nyírható
  1. Japán perjefű (Hakonechloa macra) Árnyéktűrő fűféle, amely szép zöld, sárga vagy pirosas színű levélfoltokkal rendelkezik. Alacsony növekedésű, nem túl igényes, viszont tűri a félárnyékot és a versengő gyökereket.
  2. Közönséges nád (Panicum virgatum) Az egyik legellenállóbb díszfű a szárazságra és árnyékra, bár inkább félig árnyékos területeken érzi jól magát.Ha kicsit védett helyre ülteted, akkor az erős gyökérzetű diófa mellett is megélhet.
  3. Kúszó csenkesz (Festuca glauca) Tűri a szárazságot és az alacsony talajminőséget is. Igaz, hogy inkább a napos helyeket kedveli, de a diófa szélén, ahol több fényt kap, jól megélhet.
  4. Ezüst csenkesz (Festuca ovina) Ez a fűféle is bírja az árnyékot és a gyenge talajokat. Kis méretű és alacsony növekedésű, ideális a diófa alatti kisméretű növények közé.
  5. Hímzett fű (Muhlenbergia capillaris) Kifejezetten jól bírja a meleg és száraz környezetet, így alkalmas lehet a diófa alá, ha a környezet nem túl árnyékos. A levelei a virágzás idején rózsaszín-lilás árnyalatot kapnak, és rendkívül dekoratív.
  6. Vörös fű (Schizachyrium scoparium) Az ezüstös-lilás vagy pirosas színű fű sokféle talajban és fényviszonyok között megélhet. Ha a talaj nem túl savas, akkor akár diófa közelében is sikeres lehet, különösen, ha a talaj szárazabb.

A fűfélék viszonylag jól viselik a diófa alatti környezetet, amennyiben nem túl erősen árnyékol a fa. Ültetés előtt tisztítsd meg a diófa alatt lévő területet a lehullott diólevelektől és gyökérmaradványoktól. Az árnyékosabb helyekre válassz kisebb, árnyéktűrő fűféléket, míg a világosabb területekre inkább a napot jobban tűrő, erősebb növekedésű fűfélék kerüljenek. Fontos, hogy olyan jó vízelvezetésű talajban ültess, amely nem engedi a víz pangását – különben a fűfélék gyökerei rothadhatnak.

Nagyon kevés fa tűri a juglont – de néhány faj viszonylag jól boldogul a diófa közelében:

  1. Vörös juhar (Acer rubrum)
    – Viszonylag juglon-toleráns, árnyéktűrő is
  2. Gledícsia (Gleditsia triacanthos ‘Sunburst’)
    – Lazább lombozatú, jól viseli a szárazságot és vegyi hatásokat
  3. Hársfa (Tilia cordata)feltételesen
    – Fiatalon érzékenyebb, de idővel bírja – nagyobb távolságban ajánlott
  4. Gyertyán (Carpinus betulus)
    – Lassabban növekszik, de elég tűrőképes faj

Gyakran említik a Hortenziát és a Rhododendront mint diófa lá ültethető növényeket… sajnos én ezt nemigazán ajánlom. Mindkét növény érzékeny a juglonra, különösen a rhododendron. Leveleik sárgulnak, fejlődésük leáll, el is pusztulhatnak.

A dió gyökerei sűrűn átszövik a talajt és nagy mennyiségű vizet, tápanyagot vesznek fel. A hortenzia és rhododendron sekélyen gyökeresedő, finom gyökérzetű növények – nem tudják felvenni a versenyt. Bár szeretik a félárnyékot, a diófa alatti árnyék gyakran túl mély, és mozgó napfény nélkül maradnak.

A diófa alatt gyakran meszesebb, tömöttebb, szárazabb talaj van ami nem ideális nekik. Mindkét növény savanyú, jó vízelvezetésű, laza talajt igényel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

PLANTLADY
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.