A 300 kilométer hosszú Vjosa folyó Görögországban ered, Albánián át az Adriába torkollik. Több mint ezer faj élőhelye. – köztük 13 állatfajnak és két növényfajnak, amelyeket az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) globálisan veszélyeztetettnek minősített.
Teljesen érthető módon az Albánok is be akartak szállni a folyószabályozásba és az átfolyó víz által termelt zöld energiábe. Több min 30 erőművet terveztek építeni.
„A folyók a fajok vándorlásának útvonalát is jelentik egyben. Ha gátakkal szabályozzuk be a folyót, ez a vándorlási csatorna megszűnik – és vele minden faj. Minden érték odavész lassan” – magyarázza Aleko Miho, a Tiranai Egyetem biológiai tanszékének professzora.
De most Albánia történelmi lépéseként a Vjosa folyót Európa első vadfolyós nemzeti parkjává nyilvánították . A 31 500 hektáros (12 727 hektáros) védett terület létrehozásával a kis balkáni ország a folyóvédelem élvonalába kerül.
A Vjosa Wild River Nemzeti Park megoldásokat kínál a folyó által tapasztalt kihívásokra, mint például a víz- és talajszennyezés, a hulladékgazdálkodás és az erdőirtás. Ezenkívül a Nemzeti Park gazdasági lehetőségeket teremt a helyi közösségek számára a felelős turizmus révén, és segít megoldani a terület elnéptelenedésének problémáját. – IUCN
Albánia miniszterelnöke, Edi Rama a nemzeti park létrehozását „valóban történelmi pillanatnak” nevezte a természet, de a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is, hozzátéve, hogy a nemzeti parkok 20%-kal több turistát vonzanak a nem védett területekhez képest.
„Ma egyszer s mindenkorra megvédjük Európa egyetlen vad folyóját” – mondta Rama. „Ez egy gondolkodásmód megváltoztatását jelenti. Egy terület védelme nem azt jelenti, hogy elszigetelten kell kezelni a gazdaságtól.”
„Lehet, hogy Albánia nem rendelkezik a világ megváltoztatásához szükséges hatalommal, de sikeres modelleket tud létrehozni a biológiai sokféleség és a természeti értékek védelmére, és büszkén jelentjük be, hogy létrehoztuk ezt az első nemzeti parkot Európa egyik utolsó vad folyóján.”
