Egy friss tanulmány szerint az EU több országa is a 2030 as célhez képest egy évtizeddel hamarabb érte el a kitűzött klíma célokat.
A rangsor szerint a célhoz Svédország áll legközelebb, majd Dánia, Észtország és Ausztria következik. Málta javult a legjobban, Cipruson, Lettországban és Belgiumban is jelentős javulást tapasztaltak – bár ezeknek az országoknak még hosszú út áll előttük. Bulgária állt a legtávolabb a góltól.
Persze nem lehet mondani, hogy minden tökéletes de nagy előrelépések vannak több országban is.
A közgazdászok hét mérőszámot kombináltak, hogy egyetlen mérőszámot kapjanak az országok előrehaladásáról a cél felé.
Több ország már 2021-ig elérte a 2030-ra kitűzött célokat legalább az egyik mutatóban – állapította meg a kutatás.
Spanyolország, Málta és Portugália például elérte a célt a háztartásban fogyasztott átlagos energiamennyiség tekintetében. Dánia, Írország és Luxemburg elérte az energiatermelékenység célját, amely egy gazdaság méretét és az általa fogyasztott energiát hasonlítja össze.
Svédország, Finnország és Lettország túlteljesítette azt a célt, hogy végső energiafogyasztásuk 40%-át megújuló energiaforrásokból fedezzék.
Két ország van amik kifejezetten rosszul muzsikálnak. Németország és Olaszország a két legrosszabbul teljesítő ország… Ennek eredményeként felemészthetik az összes rendelkezésre álló szén-dioxid-kibocsátási egységet, amely más országok számára maradt.
Sofie Defour, a T&E klímaigazgatója így nyilatkozott:
„Németország és Olaszország felemészti szomszédaitól az összes rendelkezésre álló szén-dioxid-kibocsátási egységet, így megrekednek, és bírósági eljárások veszélyének vannak kitéve. A német kormánynak hamarosan szembe kell néznie polgáraival, akik még több pénzt kérnek, és tovább mélyítik a költségvetési válságot, hogy helyrehozzák gyenge politikájukat.
Azt gondolom, hogy a megújuló energiaforrások felé való elmozdulás teljes mértékben a közös érdekünk, nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is.
Egyrészt csökkentené az orosz és egyéb országokból származó energiahordozóktól való függőségünket. (Az EU 2022 augusztusa és 2023 decembere között 18%-kal csökkentette a gázfelhasználását, amivel több mint 100 milliárd köbméter üzemanyagot takarított meg.)
Másrészt a fosszilis energiahordozók előbb vagy utóbb kimerülnek, így a megújuló energiaforrások segítenek abban, hogy kevésbé legyünk sebezhetőek. Ezzel a jövő generációi számára olyan eszközt biztosíthatunk, amellyel képesek lesznek energiát termelni, még akkor is, ha a fosszilis energiahordozók ára az egekbe szökik. (Nem is beszélve arról, hogy az EU az egyik vezető szereplővé válhat ezen technológiák terén, így a technológiai export is új bevételi forrást jelenthet.)
Továbbá úgy vélem, hogy míg például az USA ismét az olaj- és gázforrások felé fordul, Európa már a haladás irányába tett lépéseket, és hosszú távon ezek biztonságosabbak és ígéretesebbek lesznek a jövő számára.
