Már írtam cikket az algákról de nemgyőzöm csodálni őket és nincs annyi karakter a nyelvben amivel ki lehetne fejezni mennyire hasznosak.
Most egy másik kutatásba futottam bele ami tovább növelik az algák értékét a szememben. Tudósok ugyanis felfedezték, hogy az óceáni algák egy gyakori típusa, amelyet korábban figyelmen kívül hagytak, jelentős szerepet játszik a Föld éghajlatának hűtésében.
A vizsgálatot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) és az Ocean University of China (OUC) eggyütt végezte. A Nature Microbiology folyóiratban publikált tanulmány szerint a Pelagophyceae algák dimetil-szulfoniopropionát (DMSP)-t termelnek ami segíti a klíma szabályozást és a hőmérséklet csökkenést.
„A dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) egy bőségesen előforduló tengeri szerves kénvegyület, amely szerepet játszik a stressz elleni védekezésben, a kemotaxisban, a tápanyag- és kénciklusban és a klímaszabályozásban. Itt egy bifunkcionális DMSP bioszintézis enzim, a DsyGD felfedezéséről számolunk be a rhizobacterium Gynuella sunshinyii és néhány fonalas cianobaktérium transzaminációs útvonalában, amelyekről korábban nem ismert, hogy DMSP-t termelnek”. 1
Az eredmények azt sugallják, hogy a DMSP termelése – és ennek következtében a klímahűtő gázok felszabadulása – valószínűleg magasabb a korábban becsültnél. Amikor a DMS a légkörbe kerül, a DMS oxidációs termékei elősegítik a felhők kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt a Földről, hatékonyan hűtve ezzel a bolygót.
Ez a természetes folyamat elengedhetetlen a Föld éghajlatának szabályozásához, és rendkívül fontos a globális kénciklus szempontjából is, amely a fő útvonalat jelenti, amelyen keresztül a kén az óceánokból visszakerül a szárazföldre.
Az egyik társszerző, Jonathan Todd professzor, az UEA Biológiai Tudományok Iskolájának munkatársa azt mondta:
„A Pelagophyceae a Föld egyik legelterjedtebb algája, de korábban nem ismerték őket a DMSP fontos termelőiként. Ez a felfedezés izgalmas, mert a DMSP bőséges. stresszoldó vegyület, más mikroorganizmusok táplálékforrása és a klímahűtő gázok fő forrása.”
Következmények az éghajlatváltozásra
Ezen enzimek azonosítása nemcsak az érintett biokémiai folyamatokat világítja meg, hanem új megvilágításba helyezi a Pelagophyceae és más, hasonló enzimeket tartalmazó algák ökológiai szerepét is.
Ez a kutatás reményt adhat a klímaváltozás elleni harcban.
Megmutatja, milyen komplex módon járul hozzá a földi élet – bármilyen apró is – globális éghajlati rendszerünk törékeny egyensúlyához.
Az eredmények újragondolásra ösztönzik az óceán éghajlati szabályozásban betöltött szerepét, és hangsúlyozzák a további kutatások fontosságát, hogy teljes mértékben megértsük a tengeri mikroorganizmusok hozzájárulását bolygónk egészségéhez és stabilitásához.
Lehet probléma a megnövekedett DMSP?
Bár a DMSP fontos szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, mivel segíti a felhőképződést és így hűti a Földet, a túlzott termelése zavarhatja a tengeri ökoszisztémákat, és megváltoztathatja az időjárást a túl sok felhő miatt.
Mivel a DMSP a tengeri élőlények stresszreakciójaként keletkezik, a magasabb szintje fokozott környezeti stresszre utalhat, ami károsíthatja a tengeri élővilágot.
Ez problémát jelenthet a korallzátonyok számára is, ahol a DMSP-hez kapcsolódó baktériumok élnek, ami arra utal, hogy a DMSP változásai hatással lehetnek ezekre a törékeny ökoszisztémákra.
A DMSP hatással van a globális kénciklusra is, mivel a kén az óceánokból a légkörbe kerülhet, ami befolyásolhatja a légköri folyamatokat.
2Bár ezek a kockázatok figyelmeztetnek a gondos mérlegelés szükségességére, a megnövekedett DMSP-termelés hatásai bonyolultak, és további kutatásokat igényelnek, hogy jobban megértsük, miként befolyásolják a Föld éghajlatát és ökoszisztémáit.
